Nyilván mindenkit vonzanak a különleges, egzotikus tájak, de fontos ismernünk az országot is, ahol élünk. Magyarországon is rengeteg csodaszép látnivaló van, és jobbára költséghatékonyabban is kijöhetünk egy belföldi pihenéssel, mint külföldi társával. Arról nem is beszélve, hogy nem feltétlenül kell nagy távolságokban gondolkoznunk (autópályán kb. 5 óra alatt átszelhetjük egész Magyarországot), egy rapid kirándulásra is tökéletes választás lehet bármelyik belföldi látnivaló. Első úti célunk Debrecen, Hajdú-Bihar megye fővárosa.
Ami mindenkinek elsőre eszébe juthat Debrecenről még akkor is, ha azelőtt sohasem járt a városban: Csokonai-Vitéz Mihály költő, Szabó Magda írónő, a Debreceni Egyetem, a virágkarnevál, és a Tankcsapda rock zenekar. Ám Debrecen ennél sokkal több, sokkal színesebb! A Tiszántúl szellemi, gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, és közlekedési központja, hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa. Érdekesség, hogy a honfoglalás óta csak magyarok lakják, így az egyik legtősgyökeresebb magyar város is.
A detronizáció (trónfosztás) és Debrecen kapcsolata
Kevesen tudják, pedig Debrecen több alkalommal is beírta magát híres történelmi városok közé. Az egyik ilyen nagy momentum 1849-ben történt, amikor is Debrecenben sor került a Habsburg-ház harmadik trónfosztására. (A magyar történelem során egyébként négy alkalommal került erre sor.)
Miután 1849 februárjában a magyar seregek vereséget szenvedtek a kápolnai csatában Windisch-Grätz herceg seregeitől, I. Ferenc József császár elkezdte ráerőltetni a magyarokra az új alkotmányát. Klapka György tábornok azonban új támadásokat indított, melyek sikereinek hatására a Debrecenben ülésező magyar Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth Lajos vezetésével kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A siker azonban nem tarthatott sokáig, mert a szabadságharc leverése után a határozatot semmisnek tekintették.
“Ferencz József 1849. márczius hóban azután kibocsátá azon osztrák alkotmány levelet, mely Magyarországot az összbirodalomba, beolvasztja. A debreczeni országgyülés erre trónvesztettnek nyilvánitá a Habsburg uralkodóházat ápril 14-ikén.”
Jókai Mór: Magyarország története (1884)
Aranybika Szálló
Ha Debrecenben járunk az Aranybika Szállót mindenképp tekintsük meg! Az épület az eklektikus stílus egyik tipikus példája, monumentális és gyönyörű, ám mégsem ez az, ami igazán híressé tette. A szálló terveit 1915-ben az a Hajós Alfréd készítette, aki 1896-ban hazánk első olimpiai bajnoka lett az athéni olimpián, de végzettségét tekintve építészmérnök volt. A szállóban helyet kapott egy óriási koncertterem is, amelyet Bartók Béláról neveztek el, aki több hangversenyt is adott itt.
Ha tehetjük, szálljunk meg mindenképp legalább egy éjszakára az Aranybikában, így Széchenyi István, Deák Ferenc, Móricz Zsigmond, Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) után mi is megtapasztalhatjuk a szálló kellemes atmoszféráját.
Református nagytemplom
A főtéren található 1805 és 1824 között épült klasszicista nagytemplom Debrecen egyik legjellegzetesebb épülete (nincs messze az Aranybika Szállótól). 1500 négyzetméteres alapterületével ez Magyarország legnagyobb református temploma. A Magyarországi Református Egyház jelképének tekinti ezt az épületet, ezért Debrecent sokszor “kálvinista Rómának” is nevezik.
Az épület érdekessége még, hogy ebben található hazánk legnagyobb református és egyben protestáns harangja, a Rákóczi-harang, a maga 3800 kilójával és 198 centiméteres alsó átmérőjével. (Magyarországon ez az ötödik legnagyobb harang.) Nevét I. Rákóczi György erdélyi fejedelemről kapta, aki az ellenségektől zsákmányolt ágyúkból önttette ki.
Debreceni Egyetem
Debrecen másik jellegzetessége, amelyet érdemes felkeresnünk, ha ott járunk, az az egyetem épülete. A Debreceni Egyetem a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem és a hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola összevonásával jött létre. A felsőoktatás gyökerei már 1538-ban (!) is jelen voltak a városban, így Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézményének számít.
Az egyetem nevéhez fűződik a nyaranta megrendezett Campus Fesztivál, amely 2007 óta örvend nagy sikernek szinte minden korosztályban.
Nagyerdő
Debrecennek van egy óriási parkja, az úgynevezett Nagyerdő. Nevét a hatalmas, 100-120 éves fáiról kapta, de területén sok védett növény- és állatfaj is megtalálható. Jelenleg a Nagyerdő területén mintegy 700-800 növényfajt, 49 védett gerinces, valamint 39 védett gerinctelen állatfajt tartanak nyilván. A parkban sétálva megpihenhetünk a Békás-tónál, ahol akár kacsákat is etethetünk. A park egész területe kellemes atmoszférát áraszt, így érdemes ezzel kezdenünk debreceni körutazásunkat. Itt nyugodt körülmények között tudjuk megtervezni sétánkat a következő városi látnivalóig.
Képek forrása: Google
INSIGHT 